FRESH
2014.03.20. Elindult a www.mdj.hu teszt verziója! Full verzió a napokban.
?
fb gplus yt
FRISS MAGAZIN

A zenekészítés három fázisa

2014-04-16 13:55:32
Tetszik? Oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel:

A zenekészítés három fázisa, azaz miben áll vagy bukik egy elektronikus zenei produkció soundja?

 

 

Miért fontos egy zenének a hangzása? Az emberek szívesebben hallgatnak meg egy igénytelen pocsék zenét ami nagyon profin szól, mint egy szarul lekevert, de egyébként kifejezetten igényes és kreatív muzsikát. Részben a zene soundjában rejlik a siker titka.

 

Azonban azt kijelenthetjük, hogy egy zene nimbuszát tényleg csak részben határozza meg maga a zene. Te írhatod a legkreatívabb zenét és a te zenéid szólhatnak a legjobban, de szinte minden hiába, ha nincs megtámogatva a produkció megfelelő promócióval. Az alábbi iromány egy zene hangzásbeli és nem a nagy tömegek előtti “sikerességével” foglalkozik. A kettő között természetesen vannak átfedések, de alapvetően az, hogy egy zene mennyire jut el sok emberhez és mennyire sikeres inkább függ attól, hogy az előadó vagy az előadó menedzsmentje mekkora promóciót szán az anyagnak és azt milyen ügyesen juttatja el a megfelelő emberekhez. Jelen cikkben én ezzel nem foglalkozom, tehát tisztán csak a zenei produktum épülésének fázisaira, és ezen fázisok a hangzás kialakulásában betöltött szerepének bemutatására fektetem a hangsúlyt.

 

A zenekészítés három munkafolyamatból áll: 1. Zeneírás, produceri munka; 2. Keverés vagy mixing; 3. Mastering. Erre a három, - egymástól szinte tökéletesen elhatárolható - tematikai egységre kell bontani egy zenei anyag készítésének fázisait. Miért fontos ez? Azon egyszerű oknál fogva, miszerint a három munkafolyamat keveredése gubancot és plusz munkát okoz a végkifejletben. Amíg az elektronikus zenei berkekben vannak átfedések például a zenekészítés és a keverés fázisai között, addig az élő zenénél ez a három alapvető szint elkülönítendő. Ennek az az oka, hogy mindhárom munkafolyamat különböző szakértelmet, más tudást és más technikai hátteret valamint felkészültséget kíván. Lényegében három különböző szakmáról van szó. A keverés és a mastering a zenekészítés munkafolyamatának utómunkáját foglalják egységbe.

 

 

A zeneírás, vagy produceri munka:

Értelemszerűen ez a kezdeti fázisa egy zenemű megszületésének. Itt választjuk ki a ritmushangokat és építjük fel a ritmust; választjuk ki a dallamhangokat és komponáljuk meg a dallamokat; valamint strukturáljuk a zene vázát és a tematikai részeket. A zeneírás ezen szakasza lényegében az egyén, a zenei stílus és a zenével elérendő célok függvénye. Minél nagyobb tömegeket szeretnénk elérni, annál “egyszerűbb” annál érthetőbb zenei alapra és dallamra kell törekednünk. Ha első körben nem célunk a “pénzszerzés” és inkább rétegzenészként a hallgatóság egy sokkal vékonyabb szeletét céloznánk meg az alkotásainkkal, akkor indulhat a matek, és a leghallgathatatlanabbnak tűnő ám kreatív cunamít is beleírhatjuk egy zenébe.

 

Strukturálisan három egységre bontjuk a zeneműveket. Ez nagyjából stílusfüggetlenül a következőket jelenti: intro, főtéma, outro. Ezekhez érdemes tartanunk magunkat, ha DJ-k által is közkedvelt és játszható zenét szeretnénk készíteni. Természetesen zenei stílustól függően ezek a zenei architektúra részek lehetnek rövidebbek – hosszabbak. A zenekészítési munkafolyamat fontos része a hangok kiválasztása a ritmushoz és a dallamokhoz. Ha ügyesen és megfontoltan végezzük a hangszelektálást, akkor a keverés fázisában sokkal kevesebb munkánk lesz. Olyan plugin hangszereket és hangmintákat használjunk a zeneírás során, melynek forrását ismerjük vagy hangzását előzőleg ellenőriztük. - Például egy rosszul kikevert vagy piszkos lábdob/snare elég komolyan bánthatja egy zene hangképét. – Utómunkával természetesen minden hiba javítható, de szélsőséges esetben ki szeretne egy új lábdobot keresni, miután már elkészült a zene?! Tehát minden sample és VSTi hangot gondosan ellenőrizzünk le fejhallgatónk és spektrumanalizátorunk segítségével. Ha ehhez nincs elég tapasztalatunk illetve nem áll rendelkezésünkre a megfelelő technika, akkor a kiválasztott sample pack, illetve a plugin hangszer gyártójáról olvassunk minél több kritikát, lehetőleg releváns fórumokon, oldalakon. Kiválasztottuk a hangokat, megírtuk a zenét. Mi a következő lépés?

 

 

A mixing vagy keverés:

Ez az a szekció, melyen áll vagy bukik egy zene hangzása. Egy hanganyag  a keverés során kapja meg egységes formáját, terét és karakterét. Ebben a munkafolyamatban még sávonként ugyan, de már a konkrét hangzáson dolgozunk. Meghatározzuk a zenei elemek, valamint a hangok helyét és arányát a zenemű térképén; effektezési technikákkal egységessé varázsoljuk a teljes dobszekciót, valamint többek között érthetővé tesszük lábdobot a basszus tartományban, az éneket a középtartományban, és a cineket a magas tartományban. A keverési munka folyamán elért, úgynevezett zenei érthetőség és zenei tisztaság a jó hangzás alapvető kulcsa. Nagyon lesarkítva akkor szól szépen egy zene, amikor az összes hangnak megvan a helye, nem zavarják egymást és nem szólnak össze a zenei elemek, valamint a műben szereplő vezérhangokat dinamikusan, egymástól tökéletesen elkülönülve halljuk.

 

Ahogy azt mát írtam az elektronikus zenében a zenekészítés és a keverés fázisa részben összemosódik. Többek között azért, mert sávonként folyik a munka mindkét esetben; továbbá, mert az effektív zeneírás közben sok keverési munkafolyamat elvégezhető, mellyel a zenei utómunkát könnyíthetjük; részben pedig azért, mert a legtöbb producernek nincs pénze egy keveréssel foglalkozó szakembert megfizetnie és a kellő technikai háttérrel és a megfelelő mennyiségű zenei alázattal ez a munkafolyamat megtanulható és beépíthető a zeneírás fázisába.

 

 

Mastering:

Ez az a szó, melynek mindennapi használatától óva intek mindenkit! Habár nem nagyon ismerek olyan producert, aki ne magának “masterelné” otthon a zeneéit, mégis azt kell mondanom, hogy ma Magyarországon profi mastering munkát maximum 20 helyen végeznek és akkor lehet túlbecsültem a keretet. A mastering, egy a zeneírástól és a keveréstől is radikálisán elválasztandó munkafolyamat. Ezt a fázist a keverés után nyert, egy darab szeteró hangsávval végzik. A mastering közben véglegesítik a hangképet és a zene ennek útján kapja meg a végső formáját. A mastering szakember dolga továbbá, hogy egy album vagy kislemez zeneszámai egységes hangzással szólaljanak meg, hogy minden fajtájú hangrendszeren – hi-fi, laptop hangszóró, klub körülmények – közel ugyanúgy szóljanak, illetve hogy az adott zenei stílus jellemző hangzását megkapja a zene.

 

Emellett van az úgynevezett stem-mastering, mely a keverés és a sztereó mastering köztes formája. Ebben az esetben egy többsávos mastering munkafolyamatról van szó, mely soksávos (20-25-nél több) zenék esetében indokolt. A stem-mastering lényege, hogy a különböző hangszercsoportokat sávokba csoportosítva kapja meg a szakember és azokkal dolgozik. Ez legfeljebb 10-12 sávot jelent zenénként.

 

Remélem sikerült átfogó képet adnom a zenekészítés fázisairól és azok fontosságáról. Mindhárom rész fontos eleme egy zenemű megszületésének, de hogy mennyire kiemelten fontos szerepet kap a keverés fázisa azt a következő enyhe túlzással élve szemléltetném: Egy jól kikevert zenét egy rossz mastering sem ronthat el; azonban egy rosszul megkevert zenét a legprofibb mastering sem tudja feljavítani.

 

Szöveg: Preyer György

Tetszett? olvasd el ezeket is: összes >

Nem elég hangos!

E heti technika cikkünkben a zenei dinamika és a hangerő kényes kapcsolatáról, valamint az egyre élesedő hangerőháborúról lesz szó.

KORG, Zoom és The O-Bow

Ezen a héten egy KORG szinti applikációt, az új Zoom hordozható rekordert, valamint egy olyan eszközt mutatunk be, mely a hegedűk hangját hívatott reprodukálni.

Musikmesse 2014

Igaz két hónapja volt az idei Musikmesse, mégis érdekes lehet pár fejlesztés azoknak, akik lemaradtak az akkori hírekről. Akai, Dualo, Nektar, Allen&Heath, Arturia a fedélzeten.
Tetszik? Oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel: