FRESH
2014.03.20. Elindult a www.mdj.hu teszt verziója! Full verzió a napokban.
?
fb gplus yt
FRISS MAGAZIN

Nem elég hangos!

2014-06-11 07:16:44
Tetszik? Oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel:

E heti technika cikkünkben a zenei dinamika és a hangerő kényes kapcsolatáról, valamint az egyre élesedő hangerőháborúról lesz szó.

 

Kis túlzással élve ugyan, de manapság akinek van egy számítógépe az rendelkezik minden olyan virtuális eszközzel, mellyel 15 évvel ezelőtt csak a komolyabb stúdiók rendelkeztek. Ezeknek használatáról sokan csak internetes cikkekből és a legtöbbször szakmailag teljesen kontrollját vesztett fórumokon párbeszédet folytató felhasználók információcseréjéből szereznek. Most egy olyan téma körül oszlatok ködöt, amivel minden producer igen korán összefut és amivel kapcsolatban szinte a legtöbb félreértés és téves információ kering az interneten.


Nem elég hangos a zeném!

Minden producer arról álmodik, hogy a buliban az ő zenéje szóljon a legtökösebben. Kellő tapasztalat híján bizony az ember hajlamos azt képzelni, hogy ami hangosabb az jobb is. Ezt a tévképzetet támasztja alá az a tapasztalat is, miszerint otthon a fater hi-fijén a letöltött megvásárolt trackek nagy részét jóval hangosabbnak és ezáltal combosabbnak halljuk mint saját alkotásainkat. Így aztán, amikor “masterelni” kezdünk – erről a témáról érintőlegesen ITT írok nem nyugszunk addig, amíg nem szól megközelítőleg ugyanolyan hangerővel a zenénk mint az összes többi számunkra elfogadható hangerővel megszólaló.

Ez a fajta “minél hangosabbat” hozzáállás több sebből vérzik. Egy hangmérnök szemszögéből nézve a mai rádiós és klubzenei piac nem támogatja a zenék dinamikáját és a stúdiók egyre másra állítják csatasorba hangtechnikusaikat és felszerelésüket a hangerő háború egyre szélesedő frontvonalán. Ha egy évek óta kifejezetten masteringgel foglalkozó szakember végzi el az utolsó simításokat egy zenén, akkor azzal nagy gond nem lehet, azonban ne gondoljuk azt, hogy a warezolt megvásárolt DAW programunk beépített kompresszora automatikusan a zenénket szolgálja. Kellő szakértelem nélkül többet ártunk a zenénknek, mint használunk. Lássuk a hátterét és a miértjét ennek a problémának.

 

Ami hangosabb az jobb is?

Nem! Sőt, azt kell mondanom, hogy minden egyes plusz decibellért, drágán megfizetsz a zenéd dinamikájával. Ennek hátterében az áll, hogy a kompresszor amit a mester sávon használsz annak érdekében, hogy a zenéd “jobban” szóljon, pontosan az ellen dolgozik amitől igazán jól szólna az adott zene. Ez a tényező pedig a dinamika. Röviden összefoglalva a jó dinamika érzete attól függ, hogy mennyire tiszta és mennyire erőteljes egy adott hangnak a felütése. Egy lábdob vagy egy snare akkor “üt” igazán, ha az adott hang felütése – azaz eleje – rendben van. Olyannyira érzékeny a hangok kiindulópontjára a fülünk, hogy ha ez a tartomány tiszta, akkor hajlamosak vagyunk az egész hangot erősebbnek és tisztábbnak hallani. Tehát ne higgyünk a fülünknek, ami hangosabb az nem feltétlenül jobb is!


Hangerő vagy dinamika?

Bizony választanod kell. Ahogy azt már írtam, minden egyes plusz decibellért a hangok dinamikájával fizetsz. De miért is? A dinamika végeredményben a hangok leghangosabb és leghalkabb részei közötti kapcsolatra utal. A kompresszor pedig nagyon egyszerűen megfogalmazva, a hangos részeket lehalkítja, míg a halk részeket felhangosítja egy zenében, vagy egy hangban. Amikor egy hangot összekomprimál az eszköz, akkor a kompresszor paramétereit állítva ez a különbség egyre kisebb lesz, a dinamika pedig értelemszerűen csökken. Ez a magyarázat eléggé leegyszerűsítve mutatja mi is történik pontosan a hangokkal és a zenével, azonban a kompresszorok ennél pontosabb beavatkozási leírása most nem fér ebbe a terjedelembe.

További gondot jelent, hogy megfelelő monitorok illetve minimum egy jó minőségű fejhallgató nélkül olyanok leszünk a kompresszorunkkal, mint lámpa nélkül a korom sötét erdőben. A fáknak biztosan nem megyünk majd neki ha elég óvatosak vagyunk, de a talajmentén található akadályokban megbotlunk. A különbség csupán annyi, hogy ha elesel azt észreveszed, de ha a lehallgatórendszered nem képes elég részletességgel eléd tárni azt amit a komprimálás tesz a zenével, akkor nem fogod érzékelni valódi változást.


Kompresszort mindenre, mindig, mindenhol?

Nem! Ráadásul azt kell tanácsoljam, hogy amíg nem ismered a különböző kompresszorok valódi viselkedését, addig nagyon óvatosan bánj velük. Nem egy fórumon biztatják a kezdők a kezdőket, hogy már a zeneírás folyamata közben is legyen egy kompresszor vagy egy limiter a mester sávon, “mert attól jobban szól minden”. Azt már tudjuk, hogy nem jobb csak hangosabbnak tűnik, de mindemellett úgy kell megírnunk ilyen esetben a zenét, hogy a hangok valódi megszólalását sosem tapasztaljuk a kompresszor - előbb leírt – működésének köszönhetően. Ez a kompresszió, a zeneírás és keverési munka közben rengeteg hiba melegágyát szolgálhatja. Emellett sokakkal ellentétben én a sávonkénti komprimálást is csak akkor javaslom, ha azt az adott sávon megszólaló hang valóban kívánja. Ne csapjuk be magunkat azzal a már tárgyalt félreértéssel, hogy a kompresszortól jobban szólnak a hangok. Azt viszont érdemes kipróbálni, hogy a különböző típusú hangok csoportba rendezése, és a csoportok különálló finom kompresszálása hogyan tereli egybe az egyébként szétálló hangokat.


Hogyan ellenőrizzem a dinamikát?

Ha még nincs elég gyakorlatod a keverés és mastering munkafolyamatiban, akkor a következőt javaslom: Amikor elkészülsz egy zene utómunkájával, tedd a keverés előtti verziód mellé a kész tracket de úgy, hogy a “masterelt” tracknek a hangerejét vidd le a félkész anyag hangerejére. Mikor ezzel megvagy, hallgasd meg figyelmesen a vezérhangok felütését és a különböző frekvenciatartományok tisztaságát. Ha egyező hangerő mellett úgy hallod, hogy a zene nem vesztett drasztikusan a dinamikájából, a hangok nem “morzsolódnak” a rájuk nehezedő kompressziótól, és a zene közel olyan levegős maradt mint volt, akkor nem követhettél el nagy vétket a zenéd ellen. Azonban ha a változás feltűnően nagy “koszt” tartalmaz, akkor kezdd el visszafejteni az utómunkát és találd meg, hogy hol ártottál legtöbbet hangzásnak.

Ez egy jó trükk egyébként az általad “jobbnak” vélt és a saját zenédnél hangosabban megszólaló zenék valódi állapotának ellenőrzésére. Ne hagyjuk, hogy megtévesszen a fülünk és bátran tekerjük lejjebb a referenciának kiválasztott zene hangerejét. Az esetek nagy részében durva meglepetések érhetnek amikor csak a tényleges zenei dinamikát hasonlítjuk össze.


Mit tehetek a hangerőért?

Ezzel a témával az egész újságot ki lehetne tölteni, így hely híján most csak egy hasznos tippet osztok meg veletek. Amikor készen vagytok a mixdownnal húzzátok be még a “mastering” előtt egy trackre az elkészült sztereó sávotokat és nézzétek meg, hogy hol vannak a legnagyobb csúcsok a zenében. Ellenőrizzétek, hogy a kiugró peakek miért keletkeztek. Sok hang szól össze, vagy csak egy hang üt túl nagyot. Ha csak egy hanggal van gond, akkor azt komprimáljátok olyan mértékben ami még nem tesz “kárt” benne, azonban ha az adott csúcsnál sok hang szól együtt, akkor kezdhetitek a takarítást. Eqvalizáljatok, panorámázzatok és ami a leghasznosabb lehet ilyenkor: ritkítsátok a hangokat. Ha a meredeken kiugró csúcsokat megtanuljátok kezelni a zenében, akkor meglepő és decibelben mérhető eredményeket érhettek el. Remélem mindenki számára érthető módon sikerült rávilágítanom a kompresszorok és a manapság annyira divatos hangerő háború veszélyeire.

 

Szöveg: Preyer György

Tetszett? olvasd el ezeket is: összes >

KORG, Zoom és The O-Bow

Ezen a héten egy KORG szinti applikációt, az új Zoom hordozható rekordert, valamint egy olyan eszközt mutatunk be, mely a hegedűk hangját hívatott reprodukálni.

Musikmesse 2014

Igaz két hónapja volt az idei Musikmesse, mégis érdekes lehet pár fejlesztés azoknak, akik lemaradtak az akkori hírekről. Akai, Dualo, Nektar, Allen&Heath, Arturia a fedélzeten.

Dobszerkó a szobádban

Megérkezett a Toontrack szoftverfejlesztő EZdrummer zászlóshajójának legújabb 2-es verziószámmal ellátott újdonsága.
Tetszik? Oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel: